Immár fél éve csak sercegés szól a rádióból a 92,3 megahertzes frekvencián Gyömrő környékén, ahol tíz éven át a helyi Sirius Rádió műsora volt fogható. Tavaly decemberben a Hírközlési Felügyelet munkatársai lefoglalták az adóberendezést, és szabálysértési eljárást indítottak a tulajdonos, Laczy István ellen. Az eljárás jogosságához nem férhet kétség, a Sirius Rádió ugyanis semmilyen engedéllyel nem rendelkezett. Elnémítása után a Pest megyei kisvárosban sajátos mozgalom indult azért, hogy az ORTT mégis engedélyezze a Sirius sugárzását. Egy nyugdíjas aszszony nyolcszáz aláírást gyűjtött össze, a mozgáskorlátozottak helyi szervezete könyörgő levelet írt az ORTT-nek, a kalózrádió legalizálását támogató nyilatkozatot adott ki az önkormányzat is.

A gyömrői kalózrádió tulajdonosa nem első alkalommal kerül összetűzésbe a médiahatósággal: az illegális műsorszórást folytató rádiótól 1993 óta négy adóberendezést foglaltak le. A rádió azonban nem sokáig hallgatott, a kényszerszünet - legalábbis korábban - addig tartott, amíg új adóberendezést nem épített a tulajdonos. Most azonban hosszúra nyúlik az adásszünet, a Sirius ugyanis tíz év után engedélyt kért a frekvencia használatára, a hatóságok pedig egyelőre vizsgálják pályázatát.

A helyzetet bonyolítja, hogy tavaly szeptembertől egy másik, hivatalosan engedélyezett rádió működik Gyömrőn. A 97,2 megahertzes frekvenciára kereskedelmi rádiók számára pályázatot írtak ki. A Sirius Rádió ezen nem indult, Laczy István ugyanis kalózadóját közszolgálati rádióként határozta meg. A frekvenciát végül a kecskeméti Gong Rádió kapta meg, amely délutánonként immár gyömrői műsort is sugároz. Miután a pályázatot megnyerte, a Gong Rádió bejelentette a médiahatóságnál, hogy működési körzetében kalózadó "zavaró jele" fogható, ezt követően szerelték le a Sirius adóját.

Az új kereskedelmi adó azonban nem talált olyan könnyen utat a hallgatókhoz. A gyömrői stúdió anyagi gondokkal küzd, kezdetben napi hatórás adását négy órára csökkentették, a város életét bemutató riportok és a helyi hírek a kezdeti időszak után eltűntek a műsorból. A helybeliek szerint így még fájóbb a Sirius elnémítása, amely tavaly például élőben közvetítette az önkormányzat üléseit.

Tizenhat méteres antenna magasodik a fák között, már messziről látni lehet, melyik porta Laczy Istváné. A kertkapu zárjában kulcs. Míg sugárzott a rádió, olyan sokan jártak ide, hogy a házigazda megunta az ajtónyitogatást, és a kulcsot egyszerűen benne hagyta a zárban. Mondják, 2000. november 20-án, amikor a város határába tervezett veszélyes hulladékégető elleni tüntetés véget ért, a demonstrálók egy emberként mentek a rádióhoz, amely műsorát megváltoztatva egész napi adását a tiltakozó akciónak szentelte. Az élő adásban hozzászólni kívánók sorban álltak a stúdió előtt. Még a polgármester is ott volt.

A kulcsot a mai napig a zárban hagyja a házigazda.

Ősz hajú, rövidnadrágos, fiatalos mozgású férfi jön elő a fák közül: Laczy István, a kalózrádió tulajdonosa. Hatvanhét éves, nyugdíjas. Szakmáját tekintve rádió- és tévéműszerész, dolgozott az Orionnál, a hadsereg híradósainál, leszerelés után pedig egy melléképületben saját műhelyt rendezett be. Rosszul nősült, mondja, különváltak, a gyerekek megnőttek, elköltöztek. Laczy István hosszú ideje egyedül él gyömrői házában. A rádió a melléképületben működik, a keverőpult alatt szenes kályha, a bemondószoba falán eredetileg tojástartónak készült kartonok nyelik el a visszhangot.

Tessék, rádió.

- Laci, te vagy az?

- Csókolom, az vagyok. A Mészáros Laci.

- Én meg Erzsi néni, az Állomás utcából. Bódi Gusztitól szeretnénk egy számot

- Mindjárt nézünk egyet.

- Ne szólj bele mindig, nem fejeztem be. Mondjátok be, hogy a sarki boltba küldöm, Marikának, a vezetőnőnek.

Részlet a Sirius Rádió archívumából)

- Ezt a rádiót az információ utáni éhség hívta életre - mondja Laczy István. - Tizenegy vagy tizenkét éve történt. Meggyújtottam az összegyűjtött gazt a kertben, szólt a szomszéd, hogy oltsam el, mert megbüntetnek. Az önkormányzat hozott egy rendeletet, hogy csak hétvégén lehet gazt égetni. És azt nekem honnan kellene tudnom, kérdeztem, a szomszéd meg a vállát vonogatta, hogy ő is csak úgy hallotta. Bementem a polgármesterhez, hogy hogyan jutnak el az ilyen hírek a lakossághoz, azt mondta, ki van írva a hivatalban a hirdetőtáblára. Mondtam, jobb lenne hangosbemondón közölni a tudnivalókat, de azt felelte, hogy az kivitelezhetetlen.

A Liszt Ferenc utca egyik lakója korábban gyakran járt Hollandiába, ő mesélte Laczy Istvánnak, hogy ott az egészen kicsi településeknek is van saját rádiójuk. A nyugdíjas műszerésznek ez szöget ütött a fejébe.

- Amikor kiderült, hogy Hollandiában rengeteg rádiósbolt van, hozattam egy kis teljesítményű adót - meséli. - Bementem a hírközlési felügyelethez érdeklődni, hogyan lehetne helyi rádiót indítani. Azt mondták, várjak, még nincsenek felosztva a frekvenciák. Mondtam, hogy évekig nem tudunk várni, mert a híreket közölni kell a lakosokkal. Jó, akkor kezdjek el csendben adni, csak ne legyen nagy felhajtás, mondta a tisztviselő. Hazajöttem, próbálgatni kezdtem az adót. Az úgynevezett nyugati sávban üzemelt, nálunk abban a tartományban akkor még csak a Danubius sugárzott, különben üres volt az éter. Találomra állítottam be a 92,3 frekvenciát. Elindítottam egy lemezt, amikor megszólalt a rádióban, csak álltam fölötte és hallgattam, hogy ez most az én műsorom. Körülbelül két hónapig mindennap zenét adtam. A szódásnak az autójában volt nyugati normás rádió, őt kértem meg, menjen már végig a településen, meghallgatni, hogyan szól az adás. Azzal jött vissza, hogy még Maglódon és Üllőn is tisztán hallatszik.

Egy nap Laczy Istvánnál megszólalt a telefon, a vonal végén pedig egy borízű hang azt mondta: Pista, a kocsmában egész nap a te rádiód szól, valamit mondjál is, ne csak mindig a lemezt cserélgesd.

- Addigra már idejárt hozzám néhány helyi fiatal, aki rádiózni szeretett volna - folytatja. - Újsághíreket olvastunk magnóra, visszahallgattuk, javítgattuk a hibákat. Két hónapig csak magnóra beszéltünk, azután 1993 tavaszán megcsináltam a stúdiót. Körbeültük a mikrofont, az egyik fiú pedig bemondta, hogy itt a gyömrői rádió a 92,3 megahertzes hullámhosszon, most zenét fogunk sugározni. Lehúztam a potmétert, és néztünk egymásra megilletődve. Így kezdődött.

Az adás hallgatottsága gyorsan nőtt, a telefon egyre gyakrabban csörgött a stúdióban.

- Telefonált egy férfi, hogy milyen rádió ez, hogy operett után kemény rock szól, utána meg magyar nóta. Visszakérdeztem, valami baj van vele? Nem, felelte, csak szokatlan ez a sokszínűség, de ő is ezt hallgatja. Azután telefonáltak a gyógyszertárból, hogy mondjuk már be, délután zárva lesz a patika, mert haza kellett mennie a gyógyszerésznek. Egyszer jött egy fiatal fiú, hogy elveszett a kutyája. Bemondtuk, hogy ilyen és ilyen kutyát keres a gazdája. Két órával később Maglódról telefonáltak, megtalálták a kutyát. Este visszajött a fiú, kérdezte, mennyit kell fizetnie a reklámért? Azt feleltem, nálunk nincs ilyen, de ragaszkodott hozzá, hogy kifizeti. Mondtam, akkor adjon, amennyit gondol. Letett az asztalra kétezer forintot. Ez volt az első fizetett közleményünk.

Néhány hónap után már tucatnyi munkatársa volt a rádiónak, köztük olyan is akadt, aki a Nógrád megyei Szécsényből járt át hetente egyszer műsort vezetni. Állandó műsoridőt kapott a katolikus és a református egyház, valamint a Hit Gyülekezetének helyi szervezete. Esténként mesét olvastak a gyerekeknek, a stúdióban gyakori vendégek lettek a képviselők és a hivatali tisztségviselők, nem egy alkalommal a monori rendőrkapitány és a körzet országgyűlési képviselője is vendég volt Gyömrőn.

- Egy idő után fölvetődött, hogy nevet kellene adni a rádiónak - meséli Laczy István. - Több ötlet is volt, valaki bedobta, hogy legyen a nevünk Sirius. Ez tetszett. Elővettük a lexikont, kiderült, hogy a Sirius egy csillagkép neve. Az jó, mondtam. Délután már úgy jelentkeztünk, hogy itt a Sirius rádió, Gyömrő.

Tessék, Sirius.

- Az a szám megvan, hogy nem adom kölcsön a szívem? A bemondást úgy kérném, hogy az Ország-házból küldik a Fehér-házba.

-Bocsánat, nem értettem.

-Az Ország család küldi a Fehér családnak.

- Ja, így már oké. Szóval az Országházból a Fehérházba.

(Részlet a Sirius Rádió archívumából)

A hírközlési felügyelet először az 1994-es választások előtt járt Laczy István házánál. Azt mondták, elviszik az adót bemérni, majd visszahozzák. A berendezés azóta sem került vissza. A nyugdíjas műszerész néhány hét után másik készüléket épített, ezúttal ügyelt arra is, hogy olcsó alkatrészeket használjon, ne érje nagy kár, ha elviszik ezt a berendezést is. A hatóság azonban csaknem négy éven át nem kereste őt.

- Mindenki tudott rólam, járt itt nálam vendégként Révész T. Mihály korábbi ORTT-elnök, de még kinevezése előtt egyszer benézett hozzám Hajdu István, a testület jelenlegi vezetője is, Körmendi Ékes Judittal pedig állandó levelezésben álltam - mondja Laczy István. - A hírközlési felügyelet mindig akkor jött ki, amikor valaki bejelentést tett, hogy a Sirius kalózrádióként sugároz. Tavaly decemberben a negyedik adót vitték el. Bekopogott három rendőr, jött velük vagy tíz ember a hírközlési felügyelettől. Bezártam előttük a stúdió ajtaját, de azt mondták, betörik, ha nem nyitom ki. Inkább kinyitottam. Az bántott csak, hogy a jegyzőkönyvbe azt írták, zavaró jelet állítottam elő. Zavaró jelnek minősítették azt a műsort, amiért a Pest megyei rendőrfőkapitány minden évben köszönőlevelet küldött, aminek az újraindításáért könyörgő levelet küldött az ORTT-nek a mozgáskorlátozottak egyesülete.

Az adó utolsó elnémítása után Kele Jánosné gyömrői nyugdíjas aláírásgyűjtő akcióba kezdett.

- Ezt a rádiót egy nyugdíjas ember működtette a saját pénzéből - fejtegeti az asszony. - A műsor mindenkihez szólt. Az ágyhoz kötött beteg ember, aki nem tud elmenni a templomba, hallhatta az istentiszteletet, a fiataloknak üvöltött a rock, a gyerekeknek verset olvastak fel. Tíz évvel ezelőtt én azért hozattam egy nyugati normás rádiós magnót Bécsből, hogy a Sirius Rádiót hallgathassam. Decemberben, amikor kiderült, hogy az adót elvitték, írtam egy levelet az ORTT-nek, hajnal háromkor kimentem a vasútállomásra, és mindenkit megszólítottam, hogy a rádió újraindításáért gyűjtök aláírásokat. Másnap hajnalban is ott voltam, a harmadik napon pedig a piacon állítottam meg az embereket. Három nap alatt több mint nyolcszáz aláírást gyűjtöttem. Nemrég voltam az ORTT-nél, hogy mikor adják már meg az engedélyt, mert ha nem, kész vagyok elmenni a hírközlési miniszterhez is.

A gyömrői Erdei Fenyő idősek otthonában sokan hallgatták a műsort. Szabó János, az intézmény 78 éves vak lakója egész napját a rádió előtt töltötte, amikor pedig úgy gondolta, másokat is érdeklő téma került szóba, felhangosított készülékét kivitte a hallba.

- Itt száznegyven idős, beteg ember él - mondja. - Valamennyien lelki sérültek vagyunk bizonyos értelemben, ha másért nem, hát azért, mert régi otthonunkat ilyen vagy olyan okból elhagytuk. A rádió visszahozott valamit a korábbi életünkből. Nekem a fiatalságomat idézte fel, amikor Bilicsi Tivadar vagy Sárdi János énekelt. Amióta nem szól a rádió, öregebbnek érezzük magunkat. De Laczy Pista barátom megígérte, ha újraindulnak, az első vasárnap eljön ide, és élő kívánságműsort közvetít az idősek otthonából.

- A Gong Rádió nem pótolja a Síriust, gyömrői hírek nincsenek, a kecskemétiekre meg én nem vagyok kíváncsi - mondja egy asszony a gyömrői utcán.

- Laczy Pistánál mindenki szabadon beszélt, nem szabott korlátokat - mondja egy másik járókelő.

Mezey Attila alpolgármester szerint a Sirius Rádió Gyömrő lakosságát szolgálta. Az önkormányzat tavaly havi ötvenezer forintos támogatást adott a testületi ülések élő közvetítéséért. Amikor az adó lefoglalása után Laczy István hivatalos engedélyt kért a 92,3 megahertzes frekvencia használatára, az önkormányzat támogató nyilatkozatot küldött az ORTT-nek.

- A Sirius Rádió amatőr, vidéki rádió volt, ez hallatszott az adás hangminőségén is - mondja Kamarás Géza, az engedéllyel rendelkező kereskedelmi stúdió vezetője. - Tény, hogy az idősebb korosztály körében népszerű volt, bár a szakmaiságról csak annyit, nem biztos, hogy tudták, mi a különbség a hirdetés és a fizetett politikai közlemény között. Jellemző, van vagy ezer darabos cd-gyűjteményük, de a műsort csak tíz-húsz lemezből állították össze. Bennem semmilyen űrt nem hagyott az elnémulása, igaz, az sem zavarna, ha újra adna.

- Laci, te vagy az? Erzsi néni vagyok. Hiába várom azt a számot, amit Marikának küldtem az üzletbe. Ugye nem felejtettétek el?

(Részlet a Sirius Rádió archívumából)

Laczy Istvánt végül az engedély nélküli sugárzásért csak tízezer forintra büntette meg a Hírközlési Felügyelet. A férfi mindennap várja az ORTT döntését. Műhelyében már elkészült a Sirius Rádió ötödik adóberendezése.